A gyermekek egyéni képességfejlesztése a csoportban és a csoporton kívül

A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célunk, hogy a gyermekek iskolai tanulást meghatározó pszichikus funkcióit (részképességeit) az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges optimális szintre emeljük. Ennek érdekében az egyéni képességfejlesztést összehangolt mérési-értékelési –fejlesztési rendszerben végezzük.


KISCSOPORT:

A gyermekek fejlődését óvodába lépésüktől kezdődően figyelemmel kísérjük, a fejlesztési tervet mindig a gyermek fejlettségére alapozzuk.
Már az óvodába lépés előtt az óvodapszichológus minden gyermek anamnézisét felveszi. Ez azt jelenti, hogy a születés előtti állapotot, a születés körülményeit és a születéstől az óvodába lépésig tartó időszak fejlődéstörténetét feltérképezi a szülővel történt beszélgetés formájában. Ezek nagyon fontos információk számunkra. Bármely a fejlődésben bekövetkező zavar, akadály visszavezethető a méhen belüli, illetve az első három év fejlődésében mutatkozó problémára.
A beszoktatási időszakban is sok feladat hárul az óvodapszichológusra, megfigyeléseivel, tanácsaival segíti a gyermekeket a szülőkön és az óvodapedagógusokon keresztül.
Az óvodapedagógusok az első évben a játékon, a játékos tevékenységeken keresztül azonosítják be a gyermek részképességeinek fejlettségi szintjét. A fejlődés mutatóiról januárban és májusban feljegyzést készítenek a gyermek fejlődési dokumentumában. Ezek az eredmények a felméréseket követő fogadó órákon kerülnek ismertetésre a szülők részére.

A megfigyelések az alábbi területeket ölelik fel:

  • Nyelvi- kommunikációs kifejező képesség

  • Játéktevékenység

  • Értelmi fejlettség

    • figyelem

    • vizuális észlelés

    • auditív észlelés

    • időészlelés

    • memória

  • Mozgás

  • Szociális fejlettség

  • Angol nyelvi fejlettség

  • Önállóság a gondozási tevékenységekben (étkezés, öltözködés, testápolás)

A kiscsoport végén a fejlesztő pedagógus a gyermek mozgását vizsgálja az életkornak megfelelő mérőeszközökkel. A mozgás az a képességterület, mely az idegrendszer érettségét mutatja, sok információval szolgál a gyermek komplex fejlettségét illetően. Ha az életkorban elvárható fejlettségi szinthez képest bármely területén eltérés mutatkozik, a csoportban az óvodapedagógusok általi fejlesztő munka a meghatározott területet veszi célba prioritásként. Az elvégzett vizsgálatok eredményéről a szülők fogadó óra keretében tájékozódhatnak az óvodapedagógusoktól, illetve a fejlesztő pedagógustól. Szülői együttműködési lehetőségként kínál a fejlesztő pedagógus otthon rendszeresen végezhető fejlesztő gyakorlatsort (TSMT). Ha összetettebb problémát észlelünk a gyermek fejlődésében, kérhetjük a Pedagógiai Szakszolgálat vagy egyéb, a probléma jellegének megfelelő speciális szakember / intézmény szakvéleményét és annak eredményeire épülő fejlesztő tevékenységét. Ez a segítség óvodán kívül vehető igénybe a Pedagógiai Szakszolgálat Vihar utcai épületében az ottani szakemberekkel egyeztetve térítésmentesen, vagy a szülők egyetértésével az egyéb intézményekben költségtérítéses formában.
A kiscsoportban általában még életkori, a fejlődési folyamatban természetesen létező beszédartikulációs hibákról, nehézségekről beszélhetünk. Amennyiben az óvodapedagógusok a beszédhang képzés komolyabb problémájára figyelnek fel, kérik a logopédus segítségét, aki felméri a gyermek beszédképességét, és ha indokoltnak látja, meg is kezdheti a fejlesztést. Ajánlhat óvodán kívüli, a probléma természetéhez illeszkedő fejlesztési lehetőséget.


KÖZÉPSŐ CSOPORT

Az óvoda második évében a gyermekek képességeinek csoporton belüli feltérképezése elsősorban a játékon, a játékos tevékenységeken és a mozgáson belül történik az előző év végének fejlettségét alapul véve.
Szeptember hónaptól az egyéni fejlesztés a kiscsoport év végi eredmények és az új nevelési év elején a májusihoz képest mutatott fejlődés alapján történik.
Január és május hónapokban az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek fejlettségét a kiscsoportnál felsorolt részterületeken.
Az eredményekről a szülőket fogadó óra keretében tájékoztatják.
Január-február hónapban a fejlesztő pedagógus egy, a kiscsoportosnál szélesebb körű felmérést végez a gyermekek idegrendszeri érettségének és részképességei fejlettségének megállapítása céljából, mely az alábbi területeket érinti:

  • Grafomotoros (=írásmozgás) koordináció

  • beszédhanghallás

  • számolási készség

  • gondolkodási műveletek

  • szociális készségek

A második félévben a logopédus és a fejlesztő pedagógus minden gyereknél ú.n. GOH-GMP vizsgálatot végez, amely a beszédértést vizsgálja.
A mérés eredményéről konzultálnak az óvodavezetőkkel és az óvodapedagógusokkal, akik a saját mérésük eredményével összehangoltan a csoporton belüli fejlesztőtevékenységet a gyermek fejlettségi állapotához, és fejlődési üteméhez szabják. Ekkor történik annak eldöntése is, hogy szükséges-e a gyermek optimális fejlődéséhez a csoporton kívüli célzott megsegítés, esetleg a probléma óvodán belül nem orvosolható, ez esetben kérhetjük a Pedagógiai Szakszolgálat vagy egyéb, a probléma jellegének megfelelő speciális szakember / intézmény szakvéleményét és annak eredményeire épülő fejlesztő tevékenységét. Ez a segítség óvodán kívül vehető igénybe a Pedagógiai Szakszolgálat Vihar utcai épületében az ottani szakemberekkel egyeztetve térítésmentesen, vagy a szülők egyetértésével az egyéb intézményekben költségtérítéses formában.

A tájékoztatást a csoportos és a fejlesztő pedagógusi mérés eredményéről az óvodapedagógusok a márciusi fogadóórán adják a szülőknek. A szülők időpont egyeztetés után konzultálhatnak a fejlesztő pedagógussal is, aki szülői együttműködési lehetőségként kínálhat otthon rendszeresen végezhető fejlesztő gyakorlatsort. Előfordulhat, hogy a probléma hátterében érzékszervi vagy egyéb orvosi kivizsgálást igénylő okot sejt. Ennek kizárására szakorvosi vizsgálatot kérhet. Szülői igényre javasolhat térítéses, a probléma jellegének célzott fejlesztésére irányuló intézményeket, terápiás lehetőségeket is.

Amennyiben az óvodapedagógusok a beszédhang képzés vagy a beszédhanghallás – beszédértés komolyabb problémájára figyelnek fel, kérik a logopédus segítségét, aki felméri a gyermek beszédképességét és ha indokoltnak látja, meg is kezdheti a fejlesztést. Javasolhat szakorvosi kivizsgálást, illetve ajánlhat óvodán kívüli, a probléma természetéhez illeszkedő fejlesztési lehetőséget.
Amennyiben az óvodapedagógusok olyan magatartási, beilleszkedési problémára utaló tünet együttest fedeznek fel, kérik a pszichológus segítségét, aki a csoportban és egyéni játékos szituáció-teremtés keretében megfigyeli a gyermeket. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól konzultál az óvodapedagógusokkal, tanácsaival segíti őket. Egyéni konzultáció keretében segítséget nyújt a szülőknek.
A szociális képességek területén mutatkozó probléma esetén is fordulhat az óvoda a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol szakemberek által elvégzett vizsgálatokat követően térítésmentes pszichológusi ellátást nyújtanak.



NAGYCSOPORT

Az óvoda utolsó évében az óvodapedagógusok továbbra is a játék, a játékos tevékenységek a mozgás és ezt kiegészítve a szervezett tevékenységeken mutatott teljesítmény alapján mérik fel a gyermekek részképességeit.

Az óvoda mérési-értékelési rendszerében a legösszetettebb felmérés a nagycsoportban szeptember hónapban készül, amikor a fejlesztő pedagógus, a pszichológus, a logopédus összehangolt mérési rendszerben feltérképezi a gyermekek fejlettségét (az előzőekben felsorolt területeken), rögzíti az eredményeket, majd ezeket egy, az óvodapedagógusokkal és az óvodavezetőkkel folytatott egyeztető megbeszélés keretében összegez.

Ekkor történik a csoporton belüli és kívüli fejlesztő tevékenység összehangolása. Optimális esetben elegendő a gyermek egyenletes fejlődése szempontjából az óvodai csoportban végzett pedagógiai tevékenység. Amennyiben egyes területen az életkorban elvárható fejlettségi szint elérése kisebb megsegítést igényel, a csoportban a szervezett tevékenységekben (foglalkozásokon) differenciált feladatadásra, és a játéktevékenységen keresztül megvalósított egyéni fejlesztésre kerül sor. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, csoporton kívül egyéni vagy kiscsoportos célzott fejlesztéssel segít a fejlesztő pedagógus, a logopédus vagy a pszichológus.
A probléma súlyosságának és összetettségének függvényében sor kerülhet a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményének kérésére, és az eredmény alapján történő speciális fejlesztésre. Ez a segítség óvodán kívül vehető igénybe a Pedagógiai Szakszolgálat Vihar utcai épületében az ottani szakemberekkel egyeztetve térítésmentesen.
A szeptemberi felmérés összegzett eredményéről az óvodapedagógusok fogadó óra keretében tájékoztatják a szülőket október hónapban. Természetesen lehetőség van egyéni időpont egyeztetés után a szakemberekkel is konzultálni, akik a probléma jellegének és súlyosságának megfelelően javasolhatnak orvosi kivizsgálást, a szülői együttműködés érdekében rendszeres napi gyakorlást igénylő otthoni feladatsort, illetve szülői igényre javasolhatnak térítéses, a probléma jellegének célzott fejlesztésére irányuló intézményeket is.

Az egyéni képességek fejlesztése tehát a nagycsoportban az előző évek fejlődési mutatóira és a nagycsoportos komplex szűrés eredményeire alapozva, összehangoltan, a gyermeki szükségleteket figyelembe véve történik.
Januárban azoknak a gyerekeknek az ellenőrző felmérése történik, akiknek részképesség fejlődése az előző félévben csoporton belül vagy kívül különös figyelmet, megsegítést igényelt. Optimális esetben az összehangolt fejlesztés eredményeképpen a képességek elérték az életkorban elvárható optimális szintet. Ha az elmaradás még mindig fennáll, előirányozzuk a következő félév csoporton belüli és kívüli fejlesztési feladatait.
A januári mérést követően történik a gyermekek várható iskolaérettségének eldöntése is. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az óvodapedagógusok, a fejlesztő pedagógus, a logopédus és a pszichológus az elmúlt óvodai évek fejlődéstörténete és az aktuális fejlettségi szintek alapján együttesen dönt a gyermek iskolára való alkalmasságáról, és elkészíti az iskolaérettségi óvodai szakvéleményt. Ennek alapján készül el az Óvodai Iskolaérettségi Szakvélemény, mely tartalmazza a gyermek fejlettségi mutatóit részképesség területenként.
A januári felmérések eredményeit és az iskolaérettségi óvodai szakvéleményt az óvodapedagógusok a szülőkkel fogadó óra keretében részletesen ismertetik.
Az óvodai szakvélemények kiállítása után az egyéni képességfejlesztés természetesen tovább folytatódik az óvodai jogviszony befejezéséig.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.


Óvodánkban az összehangolt fejlesztő tevékenységben részt vevő szakemberek:

  • A GYERMEK ÓVODAPEDAGÓGUSAI, ANGOL ANYANYELVŰ NEVELŐI

  • FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

  • LOGOPÉDUS

  • PSZICHOLÓGUS

  • tagóvoda vezető helyettes

  • óvodavezető

Egyéni igény alapján lehetőség van helyben igénybe venni – délutáni foglalkozás keretében, térítéses formában, külső cég által szervezett – mozgásterápiát (TSMT, alapozó terápia).

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!